Hű tanítvány, pihenj a fehér csöndben,
pihend ki léted fáradalmait
– s ha visszatérsz újra e kerek földre,
hozd el az egek ajándékait.
Hozz szeretetet, irgalmat magaddal,
résztvevő szívet mindenek felé;
északnak, délnek, keletnek, nyugatnak –
jószándékot fel- és lefelé.
Legyél visszhangja majd a tanításnak,
légy szerény, szelíd majd és egyszerű;
a gyengék védelmére áldozd léted,
mert testvéred az állat és a fű…
A Mérhetetlen fény ragyogjon néked,
kísérjen el Végtelen Irgalom!
pihenj az Égi Lótusz Ligetében,
ahol nincs szenvedés, nincs fájdalom…
Üdvözlégy, Lótuszvirág Ékessége!
Üdvözlégy, Halhatatlan Örökség!
Üdvözlégy, Hat Világnak Fényessége!
Üdvözlégy, Buddha, Tan és Közösség!