A Chaga – Hamvaskéreg gomba főként a nyírfákon nő a nagyon hideg (3-4 hónapig tartó, mínusz 35 fok alatti) téli hőmérsékletű körzetekben a nyírfák kérgén, a sérülések helyén nő.

Szibériában „Isten ajándékának” vagy a”Hallhatatlansággombájának”nevezik. Japánban az „Erdő gyémántjának” és Kínában ez a gomba az „Az összes növény királya”

A vad Chaga gombát már számos évszázada használják Lappföldön tonikként, Chaga tea formájában. A Chaga gomba hagymaszerű alakjáról és a kemény, éles fekete felületéről ismerhető fel.

Kívülről a Chaga gomba a faszénhez hasonlóan néz ki. Törékenynek nézhet ki a külseje, néhány részét a felszínének kézzel is le lehet törni.

A Chaga gomba látható részének mérete 5 és 60 cm átmérő közötti. A belső része sárgás-rozsdabarnás, néha fehér erek szövik át. A belseje gyakran kemény, néha parafaszerű szerkezettel.

A Chaga gomba látható részei a nyírfákon általában néhány centiméter vastagok, de akár fél méter szélesek is lehetnek. A pórusok először barnák, ezüstös csillogással, később feketék vagy barnák.

Chaga gomba, az élet útja

A Chaga gomba általában a 20 évesnél idősebb nyírfákon nő. A nyírfakérgen megragadnak a Chaga spórái, ezután idővel belenőnek a törzsbe. A Chaga külsején létrejön a látható fekete kéreg. A fiatal példányok gumóknak néznek ki, míg az 5 évesnél idősebb Chaga gombák megszilárdult lávához hasonlítanak.

A Chaga gomba szimbiózisban él a nyírfával, amíg a gazdafa el nem pusztul. Élettartama általában 10-20 év. Néhány példány azonban akár 40 évig is túlélhet.

Miután a gazdafa elpusztul, a Chaga gombán megterem a termőtest. Ez egy szürke kitin masszából áll, ami akár 2 méter hosszú is lehet. A termőtest megérése után a Chaga gomba elereszti a spóráit, ezután pár napon belül elpusztul.

Chaga gomba rendszertana

A Chaga gombafaj a farontó gombák családjába tartozik, amelyek körülbelül 300 millió éve alakultak ki. Ezen gombafajták képesek megemészteni a fákból a cellulózt és a lignint.

A Chaga gomba elsősorban Lappföldön, Oroszországban, Kanadában, Koreában és Japánban nő. Mongólia és Kína némely területén is megtalálhatóak. A gyógygomba más fákban is megragadhat, például éger, bükk és más lombhullatók, de csak a nyírfákon növő gomba fontos vitalizáló szerként való felhasználáshoz. A nem nyírfákon növő Chaga gombákat soha nem használták gyógyító célokra.

Melanin (sötét festék)

D3-vitamin

triterpenoidok

Ásványi anyagok: cink, bór

betulin

inotodiol

aminosavak

lanoszterin

szuperoxid-diszmutáz (SOD)

poliszacharidok (béta-glükánok)

A különböző ásványi anyagtartalmak függenek attól, milyen régióban nőtt az adott Chaga. Az orvosi gomba rengeteg mangánt és cinket tartalmaz más ételekkel ellentétben. A betulin és a betulinsav a nyírfa gyógyszerészetileg aktív anyagai, amelyek felgyűlnek a chaga gombában.

Minél hidegebb a klíma, annál több tápanyag és antioxidáns jön létre a Chaga gombában.

A finn és orosz orvoslásban ezekre használják a Chaga gombából főzött teát:

-immunrendszer-erősítésre

-vérnyomás-csökkentésre

-koleszterin-lerakódás csökkentésére

-tumorok növekedésének megakadályozására

-elősegíteni a fogyást

-vértisztításra

-a máj és az epe méregtelenítésére

-a vérző fogíny megszüntetésére

-az alvás javítására

-magas vércukorszint csökkentésére

Az inonotus obliquus-t rendkívül erős, természetes antioxidánsnak tekintik.

-gyomorfájdalom

-emésztési zavarok

-gyomorhurut

-galandféreg

-gyomor- és bélfekélyek

-influenza

-asztma

-hörghurut

-tuberkulózis

-rák

-máj- és szívbetegség

-magas vérnyomás

-szklerózis multiplex

-cukorbetegség

-fibromyalgia

-pikkelysömör

-érelmeszesedés

-emésztési problémák

Megrendelhető az alábbi linkre kattintva: https://gyogyirshop.hu/…/hamvaskereg-chaga-gomba-por…/